Ha valaki nem egyedül ül egy fotelben egész nap egy csukott ajtó mögött, hanem van egy párja, akivel együtt él, elkerülhetetlenek időnként a tévedések, a hibák, és sajnos a szándékos megbántások is. Ezekből rengeteg konfliktus alakul ki, ha a bocsánat kérés elmarad. De előtte van egy fontos lépés. 1) Beismerés – a „bocsánat” előtti lépés […]

Ha valaki nem egyedül ül egy fotelben egész nap egy csukott ajtó mögött, hanem van egy párja, akivel együtt él, elkerülhetetlenek időnként a tévedések, a hibák, és sajnos a szándékos megbántások is. Ezekből rengeteg konfliktus alakul ki, ha a bocsánat kérés elmarad. De előtte van egy fontos lépés.

1) Beismerés – a „bocsánat” előtti lépés

Amikor rosszat okozunk a párunknak, és azt számon kéri rajtunk, mit csinálunk automatikusan? Legtöbbször magyarázkodunk. Szeretjük megmagyarázni a hibánkat, hogy a másik értse meg, miért tettünk úgy, ahogy. Tisztában vagyunk azzal, hogy amit tettünk, az a párunknak rossz, de úgy érezzük, jó lenne, ha a másik megértené, hogy csak véletlen volt vagy úgy láttuk jónak. Megkeressük az indokokat, amelyek azt bizonyítják, hogy nem mi vagyunk a felelősek.

Például annyi nehézség jött a munkahelyünkön, hogy nem volt időnk még hazaszólni sem, hogy késünk. Bár ilyenkor tényleg lehet, hogy sok minden hozzájárult ahhoz, hogy rosszat okoztunk a párunknak, azonban egyet soha nem szabad elfelejteni. A párunknak attól még rosszat okoztunk.

A magyarázkodás durvább formája, amikor a magyarázkodásba belefoglaljuk a párunkat. Ezekben a magyarázkodásokban azt fejezzük ki, hogy ő az oka annak, hogy rosszat tettünk ellene. Például: „Azért nem érdekel, hogy mi van Veled, mert Téged sem érdekel, hogy mi van velem. Azért nézek meg minden nőt az utcán, mert Te sohasem vagy hajlandó csinosan felöltözni.”

Mi lenne pedig a helyes? Vállalni a felelősséget a tetteinkért. Ha az ember rosszat okoz a párjának, annak csakis ő maga az oka. Befolyásolhatnak külső körülmények, de ez a lényegen nem változtat. Az sem mentség, hogy a párunk sok rosszat tett velünk. Ez sem jogosít fel semmire és nem változtat azon, hogy az adott helyzetben mi voltunk azok, akik rosszat okoztunk a másiknak. A felelősségvállalás első lépése ezért az, hogy az ember magának és a másiknak is beismeri, hogy hibázott.

Mit kell tehát Önnek első lépésként tennie, ha egy konfliktus azért alakult ki, mert Ön rosszat okozott a párjának? Nagyon egyszerű a teendő: ismerje be, ha valamit rosszul csinált. Ez a beismerés ne legyen bizonytalan, de önvádló sem. Egy egyszerű döntést kell hoznia arról, hogy „igen, hibáztam”.

Bocsánatkérés

Jó. Eljutottunk odáig, hogy beismertük a párunknak azt, hogy hibáztunk. Mit kell tennünk ezután? Bocsánatot kell kérnünk. Sajnos gyakran elfelejtjük ezt a gesztust, és még a beismerés előtt azt mondjuk: nem kérek bocsánatot.

Pedig ha csak beismerjük a hibánkat, akkor a párunk valamennyire még megbántott marad, rossz érzése lesz velünk és a tettünkkel kapcsolatban.

Ha viszont bocsánatot kérünk, azzal kifejezzük párunk felé azt, hogy tudjuk, hogy fájdalmat okoztunk neki. Ebből érzi igazán, hogy figyelünk rá, ebből érzi igazán, hogy fontosak számunkra az érzései.

Ha Ön úgy érzi, hogy döntően, nagyobb részben a párja felel a probléma kialakulásáért, akkor is kérjen bocsánatot a saját részéért. Ha így tesz, szinte biztos, hogy párja is elnézést fog kérni a saját „hozzájárulásáért”. A bocsánat kérés ugyanis ragad.

Ha Ön bocsánatot kér, akkor a párja rossz érzése, megbántottsága, dühe enyhülni fog. Az a feszültség, amely Ön és párja között amiatt alakult ki, hogy Ön rosszat okozott neki, oldódik. Soha ne gondoljon arra, hogy „nem kérek bocsánatot”. A bocsánatkérés elengedhetetlen feltétele a konfliktusok kezelésének.

Ha még nem tette volna, és még több érdekes és hasznos cikket szeretne olvasni, akkor töltse le ingyenes párkapcsolati könyvemet most!

Ha tetszett a cikk, segíts eljuttatni azoknak, akiknek hasznos lehet: