Válóper

Figyelem! Az oldal alján azonnal letölthet egy AJÁNDÉK KÖNYVET a témával kapcsolatban!

Sajnos egyre többet találkozhatunk azzal, hogy a korábban oly szépnek induló kapcsolatok házassággá alakulnak, de a férj és a feleség nem bírja tovább együtt, és nem lát más kiutat, mint a válást. A jogi szaknyelvben ez a szó ismeretlen, helyette a házasság felbontásáról beszélhetünk.

Vannak, akik ilyenkor a kapcsolatuk helyreállítására nem látnak kiutat, és a biztonságos pozíció elérése érdekében a válás menetének utánanéznek, bebiztosítva magukat egy rossz kimenetel esetére. Én magam azon dolgozom, hogy egy házaspárnak abban segítsek, hogy megmeneküljenek a végső elválástól, azonban egy nagyon rövid áttekintést adok most azoknak, akik a jelenlegi krízisükben a váláson gondolkodnak. Melyek a legfontosabb tudnivalók e témában?

A válóper beadása

A válópert keresetlevéllel lehet megindítani. A keresetlevélnek semmi köze ahhoz, hogy ki mennyit keres a munkahelyén. Ez ugyanis az a levél, amelyben a házasfelek bejelentik a bíróságnak válási szándékukat. Hova kell ezt az iratot benyújtani?

A keresetlevél benyújtható annál a bíróságnál, amelynek a területén az alperes házastárs lakik. Az alperes házastárs az, aki ellen benyújtja a válni kívánó fél a keresetlevelet. De benyújtható a keresetlevél például annál a bíróságnál is, amelynek a területén a házaspár közös lakóhelye van.

A keresetlevél jó megírására nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni, mert az minél jobb, annál egyszerűbb és gyorsabb a válás. A keresetlevélben ki kell térni arra, hogy mi a megismerkedés időpontja, volt-e együttélés a házasságkötés előtt. Le kell írni, hogy mikor és hol történt a házasságkötés, és hogy az hányadik házasságkötése volt a két félnek. Ha nem az első, akkor ki kell térni arra, hogy az előző válás vagy haláleset miatt szűnt-e meg. Elő kell adni, hogy a két fél a házasságkötést megelőzően hol élt, volt-e önálló lakásuk, és ha volt, az kinek a tulajdonában állt. Hol volt az utolsó közös lakás, az kinek a tulajdona, és milyen méretű. Ezeken a „technikai” kérdéseken felül azonban elő kell adni a személyesebb tényeket is.

Le kell írni, hogy meddig volt jó a házasság, és hogy mikor szakadt meg az életközösség. Ki kell fejteni, hogy ki gondozta a gyerekeket, ki hogyan foglalkozott velük, ki mennyi szerepet vállalt a családi munkamegosztásból. A felperesnek le kell írnia, hogy milyen a kapcsolata a gyermekével, és hogyan látja a házastársa kapcsolatát a gyermekével. És ki kell térni a vagyoni és jövedelmi viszonyokra is.

Ha a keresetlevél megírása nehéznek bizonyul, lehetőség van a bíróságok ügyfélszolgálati irodájában – általában a reggeli órákban – ehhez ingyenesen segítséget kérni. Fontos, hogy legyen nálunk személyi igazolvány, házassági anyakönyvi kivonat, és ha vannak gyerekek, akkor a születési anyakönyvi kivonatot is vigyük magunkkal.

A válóper menete

Fontos kiemelni, hogy a házasságot kizárólag házassági bontóper útján lehet felbontani, a bíróságot – annak költségeivel (illeték, perköltség) – nem lehet megkerülni. Attól sem kell félni, hogy valaki beleszól a válófélben levők amúgy sem kellemes magánéletébe, mert a házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján bonthatja fel. Tehát a gonosz anyós még akkor sem kezdeményezheti a válást, ha éppen a férj és a feleség nem jönnek ki a legjobban. Felmerül a kérdés: vajon mitől függ, hogy a bíróság felbontja-e a házasságot vagy sem?

A válóperben a bíróság azt vizsgálja, hogy az érintett házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ezen túlmenően pedig – amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született – úgy az ő érdekét is figyelembe köteles venni. A bíró tehát nem azt nézi, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie a házasság felbontásának kimondását megelőzően, hogy a házasság véglegesen megromlott, és az a továbbiakban fenn nem tartható. Hiába gyűjtünk tehát minél több indokot, hogy a másik fél mennyire gonosz, rosszul bánt velünk, a válóperben nem a vétkest keresik.

A házasság felbontásáról a bíróság – megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően – ítélettel határoz. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, az elvált feleknek új jogi helyzettel kell számolniuk. Így például az elvált felek újból köthetnek házasságot, a férje nevét viselő feleség – ha a névviseléstől nem tiltják el – szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni. Megszűnik a házastársi vagyonközösség, és megszűnik a Hírlevél egyik korábbi számából már jól ismert öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog is.

Örömteli, hogy a bíróság a válóperben egyben békítő tevékenységet is végez, amely eszköze lehet a házasság megmentésének. Az első tárgyaláson kiemelt jelentősége van annak, hogy lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen megjelenjen, hiszen a bíróság egyik feladata az első tárgyaláson annak megkísérlése, hogy a házastársakat kibékítse. A békítést egyébként a bíróság a per során bármikor megkísérelheti, nem csak az első tárgyaláson. A bíróság békítő tevékenységét tágabban kell értelmezni, és alatta nem csak a házasság megmentésére, hanem a minél kisebb megrázkódtatással történő megszüntetésére (például a házastársak megegyezésének elősegítésére) irányuló kísérletet is érteni kell. Sajnos mindenki érzi, hogy a válás csak befejezése és nem megoldása egy kapcsolatnak. Egy jó hírt azonban nem szabad elfelejteni: akik a válás határán vannak, a mediációval (más néven közvetítői eljárással) igazi megoldáshoz juthatnak.

Ha Ön nem tervezi a válást, nem szeretne válni…

Olvassa el ezt a rengeteg érdekes, hasznos tanácsot a házassági problémák megoldásához. A könyvet több mint 40000 házaspár olvasta már el. Töltse le ingyen Ön is!

Megosztás Facebookon